Elnézést a másfél hetes méla kussért. Kicsit szégyenkezve, de végül csak meg kell vallanom, hogy a paklit "sikeresen" felülmentettem egy butított, silány felbontású verzióval (a régi vinyómat meg közben formatáltam, én pepitányi bolond), úgyhogy kénytelen leszek a számozott lapkat újrarajzolni, beleértve a hármasokat és négyeseket is, ha azt akarom, hogy a dolog egységes képet mutasson. Márpedig azt akarom. (A legjobb verzióm ez, amelyiket belinkeltem, ez meg kevés az üdvösséghez.) Ha már így alakult, készítek többfélét, lehet majd szavazni, melyik a legcsinosabb, azt bocsátom végül közkézre. Úgyis szándékomban állt ilyesmi, csak nem így.
A költészet napja kötelez. Meg persze az Estvér is kötelez, ha már. Úgyhogy ezt onnan válogattam. Csak akad Polármackó látogatói közt olyasvalaki, aki még nem ismeri.
Bariton
Hűb Elemér a kóruf legcebb baritonja,
éf a cavar a dallamok ívén neki szemmi!
Ám ágynak efett egy nap, éf szüket telefonja:
hazavitte a kóruf lelkét, otthon megkeferedni.
Ágynak efett, mondom, éf nagy-nagy takaróval
takaróccik azért, hogy ne remegjen a láztól.
Ne remegjen, akár a többiek gyengécke, pici szusszal
összeköhölt hangja a frásztól.
A kórufvezető int, de legyint ifonyodva,
mert vakrepüléf Hűb Elemér nélkül a hangok
hömpölye, mintha őf tevecorda tapodna
a fülbe... Jaj, verekednek a förnyű harangok!
Hűb Elemér mancában a teával tele bögre
gőzölg, amiként egy pufkaporof hordó lehe füftöl.
Ejnye, te Hűb! Hát mér' betegefkecc? Tán lelked a görbe?
A kóruf szanaszéled kórufvezetőftől.
A költészet napja kötelez. Meg persze az Estvér is kötelez, ha már. Úgyhogy ezt onnan válogattam. Csak akad Polármackó látogatói közt olyasvalaki, aki még nem ismeri.
Bariton
Hűb Elemér a kóruf legcebb baritonja,
éf a cavar a dallamok ívén neki szemmi!
Ám ágynak efett egy nap, éf szüket telefonja:
hazavitte a kóruf lelkét, otthon megkeferedni.
Ágynak efett, mondom, éf nagy-nagy takaróval
takaróccik azért, hogy ne remegjen a láztól.
Ne remegjen, akár a többiek gyengécke, pici szusszal
összeköhölt hangja a frásztól.
A kórufvezető int, de legyint ifonyodva,
mert vakrepüléf Hűb Elemér nélkül a hangok
hömpölye, mintha őf tevecorda tapodna
a fülbe... Jaj, verekednek a förnyű harangok!
Hűb Elemér mancában a teával tele bögre
gőzölg, amiként egy pufkaporof hordó lehe füftöl.
Ejnye, te Hűb! Hát mér' betegefkecc? Tán lelked a görbe?
A kóruf szanaszéled kórufvezetőftől.
